Ez a bejegyzés egy kicsit talán más lesz az eddigieknél. Nem fogom (feleslegesen) ecsetelgetni hogy mennyire vártuk a meccset, mikor indultunk, stb. Ehelyett ma inkább az összetartásról és az összefogásról írnék, mert ezen a téren bizony igen nagy hiányosságokkal küszködünk. Ez pedig nem feltétlenül csak a focicsapatra vagy a szurkolókra, hanem általában egész Hőgyészre jellemző. Aki mást mond, az hazudik...

A kisdorogi ifisták a hétvégi (felnőtt) mérkőzésen megmutatták hogy mi is az az összetartás, mit jelent az hogy egy emberként a csapatuknak szurkolni. Sokan mondták nekem a mérkőzés után hogy ha a Kék Front Hőgyész nem lett volna ott és nem szurkolt volna a tőle megszokott lelkesedéssel, akkor a kisdorogiak sem szurkoltak volna szinte folyamatosan. Ez lehet hogy igaz, de fordított helyzetben a mi ifistáink nagy részének biztosan nem jutott volna eszébe szurkolni!

A mérkőzés elején, Södre egyenlítő góljánál a hőgyészi szurkolótábor teljes extázisban volt. Södre térden csúszva jött oda elénk, majd a többi játékos, valamint a nézőtérről beszaladó hőgyésziek borultak rá. Egyik szurkolótársunk is beszaladt, majd sörrel locsolta szeretett játékosunk fejét. Én a korlát tetejéről locsoltam befelé a sört, ami nem tudom hogy kinek a hátán landolhatott. :D Ekkor begyújtottunk 2 "görögtűz light"-ot (nagy méretű torta csillagszóró) és körülbelül 10-15 hőgyészi ugrált összekapaszkodva, miközben azt skandálták hogy "Ki nem ugrál nem hőgyészi hej, hej...". Ekkor még reménykedtünk abban hogy a mérkőzésről nem távozunk vesztesen. Tévedtünk.

Az első félidőben még simán felülmúltuk (illetve túlkiabáltuk) a kisdorogi ifistákat (nem ultrák, csak egyszerű lelkes ifisták - ezt a hőgyészi ifistáknak mondom!), de a második félidőre valahogy elfogytunk létszámban (és ezzel sajnos hangerőben is). Ezen hiányosságunkat próbáltuk pótolni a két dudával és a légvédelmi szirénával. Valahányszor a kisdorogiak elkezdtek egy nótát, mi elkezdtünk hangzavart csinálni (duda + sziréna) és ezután csak látni lehetett ahogy tátognak, de hallani nem lehetett őket! Erre persze lehetnénk büszkék is, de nem vagyunk azok. Az hogy néhány fiatal focista hangját csak ilyen kellékekkel tudjuk elnyomni az a hőgyésziekről állít ki szegénységi bizonyítványt. Itt most szándékosan nem azt írtam hogy az ultrák szégyene, mivel akármennyire is szeretnénk 6-7 hangszállal nem tudunk elnyomni 15+ hangszálat.

És itt jön a képbe az összefogás. Mert bizony az ifistáink nagy része cserben hagyta a hőgyészi szurkolókat! Látták és hallották, hogy a fiatal kisdorogi focisták többen vannak és hangosabbak mint mi és mégsem jöttek oda hogy együtt szurkoljanak velünk. Azt nem várjuk, és igazából nem is várhatjuk el hogy mindig velünk szurkoljanak, de jelen esetben azért maguktól is rájöhettek volna hogy szükségünk van rájuk. Ezért határoztunk úgy hogy a vasárnapi (Hőgyész-Váralja) U19-es mérkőzésen a részünkről nem lesz semmiféle szurkolás.

Summa summarum, óriási mérkőzéshangulatot sikerült varázsolnunk Kisdorogon - de "sajnos" csak kisdorogi focisták/szurkolók segítségével.

HAJRÁ HŐGYÉSZ!!!