Eddig valahogy mindig sikerült megúsznunk az esőben álldogálást, de az őszi szezon utolsó mérkőzésén már nem volt ilyen szerencsénk. Az eddigi legrosszabb időjárást fogtuk ki: borús égbolt, ködszitálás, eső. Nem éppen egy ideális nap – sem a futballistáknak, sem a szurkolóknak. Az időjárás ellenére viszont ismét ott voltunk és az alacsony létszámunk ellenére ismét igazi mérkőzéshangulatot produkáltunk. A jó hangulatra szükség is volt, hiszen a csapatunk mondhatni győzelmi kényszerrel érkezett az idáig nyeretlen iregszemcsei csapat otthonába…
A mérkőzésre tervezett kék és fehér füstbomba sajnos beszerzési okok miatt ezúttal elmaradt, de a tavaszi szezon első mérkőzésére ezt igyekszünk majd pótolni. Múlt héten végigjártam jó néhány pécsi mezőgazdasági szaküzletet és hobbiboltot de sem kálium-nitrátot, sem nagyobb mennyiségű szerves festékport nem találtam sehol. Az internetes anyagbeszerzéshez is túl késő volt, és egyéb csatornákon keresztül sem sikerült beszerezni semmit.
Némi pirotechnikát viszont ígértünk, ezért („szegény ember vízzel főz”) a füstbombák helyett a mérkőzés elején 7-8 darab kis 12 centiméteres tortafáklyával (hőgyésziesen görögtűz light-tal) próbáltuk kicsit feldobni a hangulatot. Állítólag a pálya túloldaláról elég szépen mutatott, de ez a mobiltelefonnal készített fényképeken szerintem annyira nem látszik. A kis tortafáklyák viszont meglepően szép kis füstöt csináltak amit a kedvezőtlen széljárás a pálya kezdőköre felé irányított. Játékosaink elmondása szerint a játékvezetőnek csípte is a szemét és köhögött is tőle egy kicsit, de nem problémázott sem ő, sem a rendezőség, úgyhogy a mérkőzés elkezdődhetett.
Az első gólunknál ismét repültek a pénztárszalagok a pálya felé, de a rendezőségtől egy rossz szót sem szólt (nem úgy mint a hazai mérkőzésen…). Sőt, kifejezetten barátságosak voltak velünk – ez egyébként az iregszemcsei nézőkről is maradéktalanul elmondható. A rendezők csak egyetlen egyszer problémáztak az egyik szurkolónkkal, aki 2:1-es iregszemcsei vezetésnél egy sörösdobozt repített a pályára (csapatunk ekkor egyébként tényleg gyenge teljesítményt nyújtott). Iregszemcse vezetett, mi pedig nem hittünk a szemünknek és azt hittük hogy be fog igazolódni az amitől a legjobban féltünk: Iregszemcse nem lesz többé nyeretlen. Mi persze nem adtuk fel, teli torokból szurkoltunk folyamatosan szeretett csapatunknak, aki az utóbbi fordulókban nem tapasztalt küzdeni akarással végül megfordította a mérkőzést, így – a gyönki idegenbeli mérkőzésünk után először – ismét győztesként hagytuk el a pályát.
Hazafelé ismét benéztünk a tamási sportcsarnokba, hogy a férfi kézilabdásaink bajnoki mérkőzésén is ismét tiszteletünket tegyük. A srácok nagyon jól kezdték a mérkőzést, partiban voltak a siklósi csapattal, de a végére elfogyott a lendület és sajnos vesztesként távoztak a pályáról. A kézilabdások őszi szezonja még tart: 2 idegenbeli és 1 hazai mérkőzés vár még rájuk. Remélem sikerül valahogy megszervezzük hogy eljussunk mindhárom mérkőzésre!
Sajnos a futballistáink őszi szezonja véget ért és sok szurkolótársunk hosszú idő után először ismét megtapasztalhatja hogy milyen érzés vasárnaponként a családjával együtt ebédelni. Minden bizonnyal persze jó lesz, de egy futballmérkőzés hangulatával soha nem érhet fel! Csak nehogy különböző rigmusokkal kérjétek az egyes fogásokat! :P Tavasszal ismét találkozunk a futballpályák lelátóin!
Addig is: HAJRÁ HŐGYÉSZ!!!
