Komolyan készültünk a Magyarkeszi elleni meccsre, mivel a majális miatt nagyon sok nézőre számítottunk és mindenképpen meg akartuk mutatni hogy mire is vagyunk képesek. A füstcsövek elő voltak már készítve, viszont görögtüzet nem sikerült szereznünk a fővárosból. Az eladó szerint a Fradi-Újpest rangadó miatt fogyott ki a készletük. Ehhez azt hiszem nem érdemes különösebb kommentárt fűzni... :)
A "csodás" szervezésnek hála a mérkőzés közben folyamatosan bömbölt valami zene a sportpálya túlsó felén, ráadásul valami idióta bohóc is próbálta szórakoztatni a népet (mindig is utáltam a bohócokat). Először egy kicsit féltünk, hogy nem tudjuk felvenni a versenyt a hangfalakkal hangerőben, de végül (8-10 emberrel!!!) ez sem okozott gondot. Erre a teljesítményünkre is azt hiszem büszkék lehetünk!
Mivel a Magyarkesziek jelenleg elsők a tabellán, egyáltalán nem számítottunk egyszerű mérkőzésre. A pályán viszont egyáltalán nem látszott a két csapat közötti különbség (már ami a tabellát illeti). Nagyon küzdelmes mérkőzésen kaptunk ki 1:2-re (1:0-ás vezetés után, akárcsak Döbröközön).
A hangulattal viszont nem volt probléma. Végre volt valamiféle ellentábor is. A vendégcsapat szurkolói is hoztak valami dobféleséget és próbálkoztak valami énekléssel is. Bár az "xy vagyunk mi faszagyerekek, értünk csörögnek a sörösüvegek..." kezdetű nóta szerintem elég gyenge próbálkozás, főleg hogy ezt körülbelül minden faluban éneklik. :) Elég halk és szervezetlen szurkolásuk volt a keszieknek, de legalább próbálkoztak. Létszámban kb. annyian voltak mint mi, de hangerőben messze odavertük őket. A nap hőse egyértelműen az egyik szurkolótársunk volt, aki egyedül átment a pálya másik oldalára a magyarkeszi "B-közép" (hahaha :D) mellé és onnan szurkolt velünk. Néha még egyedül is túlkiabálta az összes magyarkeszi szurkolót. Mi a lelátóról üzentünk hogy "Hajrá!" szurkolótársunk pedig válaszolt hogy "Hőgyész!" - ez a performansz elég jól sikerült.
A mérkőzés végén persze a szokásos sztori: a győztesek arca hirtelen nagyon nagyra nőtt. Üzengettek nekünk, hogy menjünk át a túloldalra. Mi ezen kérésüknek néhányan eleget is tettünk, de mire átértünk a kedves magyarkesziekhez már nem voltak ilyen bátrak.
A legszomorúbb az egészben az volt, hogy a magyarkesziek úgy egyeztek bele abba hogy szombatra rakjuk át a mérkőzést, ha meghívjuk őket egy vacsorára. Képzelhetitek hogy milyen érzés a vendégcsapat kárörvendő mosolyát látni, miközben a mi ételünket fogyasztják és közben néhány magasan kvalifikált szurkolójuk még be is ugat nekünk...
Jövő héten Szakály-Hőgyész örökrangadó Regölyben. Gyertek el oda is minél többen és szurkoljatok velünk!
CSAK AZÉRT IS HAJRÁ HŐGYÉSZ!!!
Végezetül egy nóta a Romantikus Erőszak "Keménymag" c. albumáról. Fogyasszátok egészséggel:
