Tillmann Dóri beszámolója:

Azt hiszem nem meglepő ha azzal kezdem, hogy az időjárás igencsak megpróbálta elvenni a kedvünket a szurkolástól. Az ifimeccs elején még szakadt az eső, de végül a második félidőben el is állt így nekiálltunk a drapikat feltenni és bemelegíteni a hangszálainkat.

Az U19-es mérkőzés nagyon izgalmas volt, a nagy sártengerben nem lehetett valami könnyű a srácianknak. A rossz állapotok ellenére a fiaink győzelmet arattak és revansot vettek az ősszel elszenvedett vereségért. Mindeközben a tábor egy része már Budapest felé tartott a válogatott meccs helyszínére és egyaránt izgult mind a hazai csapat, mind a válogatott sikeréért!

Idehaza azért lassacskán összejött a létszámban kicsit megfogyatkozott szurkolói "had". Kicsit bátortalanul indultunk neki a szurkolásnak, de azt hiszem bátran kijelenthetem hogy a végére egész jól ment és nem hoztunk szégyent a Kék Front nevére! Néhány persze szóvá tették hogy halkabbak vagyunk mint máskor, én erre csak annyit tudtam mondani hogy a lényeg az hogy nem hagytuk cserben a csapatot, kiálltunk ennyien is és megtettünk minden tőlünk telhetőt! Egyébként körülbelül a csapat fele hiányzott a válogatott meccs miatt, így nem tudom mit vártak (tán meleg hógolyót?). Úgy érzem hogy a körülményekhez képest egyébként jól megoldottuk a feladatot. Akinek meg ez így, ebben a formában nem tetszik az álljon legközelebb oda és próbáljon meg együtt énekelni és szurkolni velünk. Nem haragszunk ám meg érte! ;) Ahogy egy bölcs ember mondotta: "Kritizálni még mindig könnyebb, mint csinálni..."

A dobunkat igyekeztem ütni, ahogy csak bírtam. Ez volt az első alkalom hogy kipróbáltam "hosszú távon", ahhoz képest pedig egész jól ment. A második félidőben persze hagytam hogy mások is kibontakoztathassák dobolási hajlamaikat. :) A lényeg persze az hogy a fiaink hihetetlen formában játszottak és már az első percekben vezetést szereztünk az egyébként bajnokesélyes Kisdorog ellen, végül pedig 4:2-es győzelmet arattunk felettük. Bejött mindkét Mester (U19, felnőtt) taktikája és ezzel mind a 6 pontot itthon tudtuk tartani.

Amíg mások két pofára tömték a mérkőzés végén a virsliket, addig én értesítettem a Puskás Ferenc Stadionban dülöngélő szurkoló frontosokat hogy legyőztük Kisdorogot. Ők erre rá is zendítettek a "Hajrá Hőgyész" nótába (Lásd még: Magyarország-Németország c. beszámoló).

Ezúton egyébként szeretném megköszönni a magyarkeszi srácoknak azt, hogy bíztatták a mieinket. Nyilván tudjuk hogy őket nem a Hőgyészi SCE szeretete, hanem más cél motiválta. Mindezzel együtt azért köszönjük a "Hajrá Hőgyész, veletek vagyunk" feliratú transzparensüket!

A megérdemelt győzelem után egyébként Dombóvárra utaztunk, hogy méltóan ünnepeljük meg a győzelmet. Jól sikerült..... ;)

Szép volt fiúk, HAJRÁ HŐGYÉSZ... mi mindig, mindenhol veletek vagyunk!!!