Vasárnap délelőtt 11 felé jár az idő. Előáll a "taxi", kezdődik az ami kitölti a hétvégéinket. Egy darabig "tetriszezünk", hogy beférjen minden cucc a kocsiba, különösen a dob meg a sziréna. Aztán indulás. Bizonyos váratlan események miatt megtelik a kocsi így kénytelenek vagyunk otthagyni két társunkat a pincehelyi vasútállomáson (probléma nem volt belőle ugyanis egy úriember felvette őket...:D).

A pálya igen "szellős", egyik oldalon korlát nélkül. A vendég kispad mellett foglalunk helyett, aminek az a következménye, hogy szemben velünk egyáltalán nincsenek nézők és a helyiek is elég messze, látatlanban, tőlünk jobbra (bár ez utóbbi lehet nem volt olyan nagy gond). Az ifi meccsének egy része alatt egy vendéglátóipari egységben "lazultunk". Majd kiakasztottuk a drapikat (a régi "fődrapinkat" utoljára, mert már gyakorlatilag szétfoszlik), amire meg is jegyezte egy helybeli kis purgyé nebuló: "dikk mit ráknák ki". Ám mint említettem ezekből gyakorlatilag nem látott senki semmit, a kétrudassal is körbe kellett forgolódni hogy bárki is láthassa, azonban a hangunk hallható volt.

A csoportunk nem volt jelen teljes létszámban, sőt a hőgyészi nézők is maroknyian voltak, valami oknál fogva nem voltak kíváncsiak erre a mérkőzésre. Ennek ellenére nem volt gond a szurkolás minőségével és a hangulattal sem (a kezdeti negatív felhangok ellenére). A mérkőzés maga pedig nem mindennapi izgalmakat és gólmennyiséget hozott. Szóval összességében bánhatja aki nem volt ott! Nagyon jó látni amikor biztatásunknak van eredménye és a csapat nem hagyja el magát hanem küzd az utolsó sípszóig.

Egy-egy gólnál majd felrobbantunk (két görögtűz el is használódott az örömködések, közben), az egyik ozorai egyenlítésnél a 7-es számú játékos ki is integetett nekünk provokatív módon, hogy "na most örüljetek" vagy ilyesmi. Mikor újra átvettük a vezetést meg is kapta a magáét!:D Különben is gólnál ne nekünk integess hanem a saját szurkolóidnak, ja hogy olyanok nincsenek, akkor bocs! Még egy kamion is becsatlakozott egy kis dudálással a hangulatkeltésbe mikor elhaladt a pálya mellett. Végül 6-4 arányban megnyertük ezt a nem könnyű mérkőzést. Dicséret illeti az egész csapatot, csak így tovább. Ozorán először járt csoportunk de azt hiszem letettük ott is a névjegyünk, aki ott volt megjegyzett minket. Egyik szurkolótársunk pedig beváltotta ígéretét, amit a múltkori Ozora ellen elszenvedett vereség miatti felindultságában tett miszerint a győztes meccs végén bemegy a pályára az egyik zászlónkkal és "leszúrja" a pálya közepén. Még talán a helyi soson törzs egy furcsa szokását említeném meg mégpedig azt hogy sokan közülük a pályán kívülről az útról nézik a sporteseményt, megspórolva 300 kreditet és közülük is többen autóból(!) tekintették meg az összecsapást.

HAJRÁ HŐGYÉSZ!!!

A művészi fotó:

Az ígéret beváltása: